Ahogy azt ca. egy hete láthattátok Andersen Facebook oldalán, sikeresen befejeztem a dán nyelvtanfolyamomat. 🙂
Miután több magyar is él Dániában és otthon is vannak érdeklődök a nyelv iránt, gondoltam leírom úgy összességében a tapasztalataimat a dán tanulással kapcsolatban, a folyamatáról, a metódusáról, a vizsgáról.
A heti ca. 20 órás képzésnek megvan az előnye, már ha csak az óraszámot nézzük, érződik rajta a hatékonyság.
A jó az hogy mindez heti 3 napra van elosztva mindenkinek, vagyis nem mindennap ültem az iskolapadban, így nem untam meg.
A “szisztémáról” már írtam a Viking beszéddel Dániában bejegyzésemben, de arról nem hogy mennyire életszagú dolgokon keresztül tanulunk. Például a könyveinkben már a kezdetektől benne volt hogyan kell kitölteni egy dán postai utalványt, egy rendőrségi feljelentést (ha ellopták volna pl. a biciklinket), hogyan kell értelmezni a busz és vonatmenetrendeket, hogyan írjunk hirdetést (legyen az kifüggesztve egy kis boltban vagy jelenjen meg egy újságban), önéletrajzot, kísérő levelet hozzá, meghívókat (grill parti, szülinapi, esküvői), panasz levelet, egy egyszerű üzenetet vagy akár egy megrendelést.
Mi is az a 2. vagy 3.?
A nyelvi szintek közül a 2. emelném ki, mert én ezen az úton haladtam végig. (van egy fokkal magasabb is, ez a 3. erről viszont azt érdemes tudni, hogy ez nem a legbeszédcentrikusabb, mivel itt már egy olyan szintekre készítenek fel, ha pl. az ember dánul tanulna tovább valamelyik egyetemen, ezért több az írásbeli feladat)
A szintekkel kapcsolatban június 15-vel új szabályok léptek életbe: a dán állampolgársághoz elegendő lett a 2. szintű nyelvvizsga megléte.
forrás: www.vestegnenssprogcenter.dk
A prøve i dansk 2. írásbeli vizsga 4 fő részből áll (2 szövegértésből, egy hivatalos és egy nem hivatalos formai levél megírásából).
- A szövegértés 1. feladata az ún. szkennelő típusra hallgat, ahol a cél a pontos információ megtalálása (pl. egy utcajegyzék, ahol az új cím alapján keresve, meg kell találni mi volt a régi, aztán ca 20 db könyv rövid leírása (szerző, cím, kiadás éve, tartalom, kiadó) – melyik könyv játszódik xy szigeten, melyik könyvben hívják a főhőst Agnes asszonynak, melyik könyv játszódik 1864-ben (arra idő nincs, hogy elolvassa az ember az egészet, így tényleg fókuszálni kell a szemünkkel a kulcsszavakra) és egy buszmenetrend, aminél meg kellett találni melyik busz megy xy irányba vagy melyik érinti xy várost, végül az utolsó a negyedik feladatnál a passzív remek gyakorlására adódik lehetőség: adva van 8 hirdetés, amikből itt-ott-amott hiányoznak részek, persze 2-vel több van megadva, mindez összekeverve és nagyban hasonlítanak) Minderre 25 perc van adva.
- A szövegértés 2. feladata ezzel szemben már 100%-ban a megértésre megy rá. Először csak szavak hiányoznak a történetből, amiket egy 15 szóval teli dobozból tudunk feltölteni, persze plusz itt is van (5). Aztán a következő történetnél már mondatok hiányoznak, itt az a legnehezebb hogy nem elég érteni, tudni kell mit válaszol csípőből erre egy dán. Plusz itt is van (2). És végül egy interjú, aminek a kérdései vannak csak sorrendben, a válaszok összekeverve, ismét plusszal (2). Itt szerintem egy kicsit aránytalanul van megadva a 60 perc minderre, mivel mindenki már előbb kész volt, de legalább többször átlehet nézni.
Idáig szótár nem használható, mindenkinek a földre kellett letennie, nehogy nagy legyen a kísértés… 🙂
Az eddigiek mind úgy vannak felépítve, hogy először könnyebb, majd egyre fokozzák az izgalmakat.
- és végül de nem utolsó sorban, mindenki “kedvence”, a két levél írás következett. Nem véletlenül írom, mivel itt megmutatkozik mit tanulunk az első naptól az utolsóig. Számomra mindig kicsit komplikált volt, amikor elhangzott hogy használjuk a fantáziánkat, mert aki ismer, az tudja hogy azzal nincs gond 🙂 viszont a “bomba sztori” kitalálása után jöhetett a nyelvtani hibák keresgélése, majd korrigálása 🙂 és itt az idő sajnos nem mindig a legnagyobb barátunk. 🙁 A prímet a hivatalos formai levél viszi, ez nyom ca. 70%-ban a latban a végső értékelésnél. A másik, a nem hivatalos formai levél megírása, minden évben a meglepetés erejével hat, mert előre nem lehet tudni, mire kell számítani, maximum lehet gyakorolni rá. Nekem egy éttermi ajánló és egy hirdetés közül kellett választanom, én az utóbbit írtam meg. Itt már használható szótár és minderre 90 perc van adva.
Az írásbeli vizsga ellenőrzése úgy történik, hogy először a saját tanárunk javítja, majd értékeli, ezután a dolgozatokat felküldi Koppenhágába ahol egy ún. censor nézni át. (ez általában az Oktatási Minisztérium egyik kijelölt kollégája)
forrás: www.vestegnenssprogcenter.dk
A prøve i dansk 2. szóbeli vizsga 2 fő részből áll (az első a saját projekt, ami a mindenki maga által választott témát takarja, ez először egy másfél perces monológ, majd mindez átcsap egy három és fél perces interjúba, a második résznél 3 kép közül kell egyet választani, majd elmondani mit látunk a képen (cselekmény, emberek, helyszín, életkorok, nemek), aztán mi a véleményünk a szituációról (például a téma a lottó, adott egy család a képen, akik nyertek a lottón majd a nyereményt egy álomutazásra fordították vagy egy másik, akik új bútorokat és TV-t vettek a pénzből) és végül én mit gondolok erről? (mit tennék ha nyernék a lottón?) mindezek után a párunkkal kell kötetlenül beszélgetni 4 percig, mi mit gondolunk összességében erről, ha pl. adott egy család, akik jelenleg egy lakásban laknak, 3 gyerekkel és nyernek egy millió koronát (az 40 millió forint). A lényeg hogy itt a saját gondolatoknak kell utat törniük, érvelni a pozitívumok és a negatívumok mellett. A tanár aki a vizsgáztató szerepét játssza, ennél a résznél egyfajta mediátor szerepet tölt be, vagyis segíthet ha a beszélgetés “ellaposodna”, például bedobhat olyat, mint mit gondolunk egy nyaraló vásárlásról vagy betenni a pénzt a bankba vagy adakozni a pénzből egy jó cél érdekében.
A siker kulcsa a jó partner
Erre a részre érdemes egy olyan párt választani a csoportból magunk mellé, aki nem csak igen-nemmel válaszol, mivel ezzel befolyásolja mindkettőnk eredményét. Egyedül nehéz egy érdekes lefolyású beszélgetést prezentálni a vizsgáztató és a censor előtt. (ez a személy nem ugyanaz, mint aki az írásbelinél volt, általában egy másik iskolából átküldött tanár)
A csoportomból nem számított egyedi esetnek az hogy valaki családegyesítés céljából érkezett az országba. Mostanáig nem is tudtam miért számított a nyelvvizsga nekik annyit. Kiderült, hogy pl. a szóbeli párom, a Bosznia-Hercegovinából érkezett Zemira, 2011-ben 2 millió forintnak megfelelő összeget kellett elhelyezzen a Danske Bank számláján, egyfajta biztosítékként, mondván “nem fog a dán állam nyakán élni”. Ezt az összeget két részletben kaphatja vissza: az elsőt 2 év után és a dán 2. nyelvvizsga meglétekor, a második felét pedig 4 év itt tartózkodást követően. Természetesen mindez nem kamatozik 🙁
Változások 2013. szeptemberétől
Hogy lássátok a válság itt is felütötte a fejét, már nem fognak saját nyelvkönyvet adni mindenkinek, a kivetítőről kell majd írni mindent, a tanárok közül 10%-ot a múlt héten leépítettek, megnövelik a csoportlétszámokat az eddigi ca. 15 főről ca. 30 főre és valószínűleg a szintenkénti vizsgák díjait is az eddigi ingyenesről önköltségessé teszik. (ez ca egy alkalom 20 000 forint, 5 ilyennel kell kalkulálni)
2014.01.01.-től az eddigi 3 év ingyenes dán nyelvtanulási lehetőség 1 évre csökken!
Konklúzió
Összességében, hálás vagyok a lehetőségért, hogy anyanyelvi környezetben sajátíthattam el ezt a nyelvet a NULLÁRÓL! A tanárom munkájával maximálisan elégedett vagyok, a segítségével úgy készültem fel a vizsgára, hogy a legjobbak között végeztem, ami általában csak a nyugat-németeknek vagy az izlandiaknak sikerül, mivel ők már otthon az iskolapadban kapnak némi ízelítőt a dán nyelvből. Remélem ezzel emlékezetessé tettem számukra Magyarországot! 🙂
A Dániában még hátralévő napjaimért (17), csak egy kattintás választ el titeket Andersen Facebook oldalán! 🙂
Kommentek