Andersen

Egy életen át tartó „karnevál” Dániában

Ebben a bejegyzésben igyekeztem összeszedni a fontosabb ünnepeket, legyenek azok nemzeti avagy családiak, a hangsúlyt ismét főként a különbségekre helyeztem. Nem mással indítok, mint ami itt áll előttünk, a Farsanggal, vagyis amikor a dánok kibújnak a „bőrükből”.

Farsang (Fastelavn):

A kosztümbe öltözés itt is divat, de többnyire inkább a gyerekeknél. Számukra viszont ez hatalmas dolog, izgatottan várják, készülnek rá. A telitalálatos jelmez mellett, a macskák királya / királynője cím elnyerése is felettébb kecsegtető számukra. Ki és hogyan szerezheti meg mindezt? Az a gyerek, akinek az ütésénél a csokoládékkal, kisebb játékokkal telített + felakasztott hordó szétmegy. Érdekes, hogy amikor egy ilyen farsangon voltam, eszembe jutott, hogy valahol már láttam ilyet, de az istennek nem tudtam rájönni hol??? Ez eredetileg egy tradicionális mexikói játék, a neve: pinyáta (égből hulló meglepetés), egy papírmasé figura, míg náluk születésnapokon bukkan elő, Dániában a farsang alkalmával üti fel a fejét! De miért macska király/királynő? Régen egy fekete macska volt a hordóban, amiről a nép azt gondolta, hogyha agyonütik, nem kapják el a pestis járványt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: mille-soeren.dk

A főszerep: a karácsonyemberé

Karácsony (Jul): A legtöbb dán asztalára kacsa, liba vagy sertés kerül december 24.-e napján. A dán a lakások / házak egy olyan pontján helyezik el a karácsonyfát, ahol könnyen megközelíthető. Ugyanis ők a karácsonyi ének közben körbetáncolják. Náluk a karácsonyember hozza az ajándékokat, nem a Jézuska. December 25. és 26.-án gyűlik össze apraja & nagyja, amikor is a tradicionális „julefrokost”-ot fogyasztják el, a vicces az, hogy szó szerint karácsonyi ebédet jelent, holott ez szinte minden esetben vacsora.

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: favrskov.dk

Ugrás az új évbe!

Újév (Nytår): II. Margit királynő ismeri népét, szeretnek mulatni, így hogy legyenek még józanok a hallgatóságban, ő nem éjfélre időzíti beszédét, hanem még december 31-én pontban este hat órára. Szilveszter napján ismét összejönnek a dánok: esznek, isznak, táncolnak és énekelnek. Az új évet a pezsgő mellett azzal is köszöntik, hogy felállnak egy székre majd leugranak róla, vagyis ily módon „ugranak bele”. Aztán tűzijáték kifulladásig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: doki.net

Rituális tisztálkodás

Keresztelő (Dåb):

Gyakran az esküvővel van egybekötve (már említettem, hogy itt egyáltalán nem ritka a gyerek az esküvő előtt) praktikus okból: ugyanazokat az embereket hívnák meg, mint násznépnek. A névadást -királyi körökben inkább- a keresztelő napjára időzítik. Például a legutolsó hercegkisasszony nevét – Athena Marguerite Francoise tavaly január 24.-én született- május 20.-ig senki sem ismerte.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: hirado.hu

A Happy Birthday dán verziója

Születésnap (Fødselsdage):

Ha az ember születésnapján napsütéses az idő, a dánok úgy tartják, azért mert jó volt az elmúlt évben. A család egy közös énekléssel ébreszti a szülinapost, kezükben dán zászlót lengetve.

Már a reggeli is az ünnepelt kedvence természetesen, majd jön a vacsora, ahol a tradicionális szülinapi fehérlisztből készült zsemlét eszik, különböző feltétekkel. (A dánok az év nagy részében barna kenyéren élnek, ezért nagy szó mindez.) A születésnapi torta ízét leginkább az oroszkrém tortához tudnám hasonlítani:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: ji9.dk

A szülinap folyamán folyamatosan érkeznek a családtagok, rokonok, barátok.

Az összes születésnap közül a kerekévfordulók a legnagyobb esemény itt. Már 10 éves kortól! Igaz az ajándékok értéke függ a családtól, de például nálunk az egyik gyerek 10. születésnapján többszázezer forintnál álltak meg az ajándékok értékei.

A királyi család születésnapjai, úgy szerepelnek a naptárakban, mint az állami ünnepek.

Konfirmálás 7. osztálytól

Konfirmálás (Konfirmation):

Általános iskola 7. osztályos tanulói konfirmálhatnak. (előtte fél évig mindennap vasárnap templom)

Az eseményt követően egy hatalmas bulit tart a család és a meghívottak. A gyermek ajándékot kap, ez általában pénz, melynek nagysága az adott család anyagi helyzetétől függ. (Hogy mégis mi az intervallum? 400 000– 4.000.000 HUF között)

A lányok általában fehér ruhát viselnek, mint mi a szalagavatónkon. A következő hétfőt, kék hétfőnek hívják, ekkor nincs iskola, és a lányok első dolga az előzőleg kapott pénznek a fenekére verni.

A legrizikósabb „karnevál”: 

Esküvő (Bryllup):

Az egyik bejegyzésemben már mutattam érdekességeket a dán esküvőkről, íme még néhány kulisszatitok:

-az időjárást itt is figyelembe veszik, ha esik akkor gazdag, míg ha süt a nap akkor hosszú és boldog életre számíthatnak a házasulandók (gondoljunk csak bele mekkora kicseszés lenne, ha a csapadékos időjárás szerencsétlenséget hozna, hiszen az év felében esik itt az eső)

-lábbal trappolnak a padlón, ez azt jelenti az újdonsült házasoknak, hogy az asztal alatt kell csókolózniuk

-az éjfél előtti menyasszonyi táncnál a násznép először csak körbe állja az ifjú párt, majd egyre közelednek feléjük, míg már egyszer csak nincs hely hol táncolni = mi mást jelenthetne ez is, minthogy csókolják meg egymást újra!

-a menyasszonyi tánc után, a feleség fátylát darabokra tépik (mondván szerencsét hoz), míg a férj zokniját miszlikre vágják (innentől kezdve nem szaladgálhat már más nők után)

Ők ünneplik a rézlakodalmat, ami nem más mint a 12,5 éves házassági évforduló (talán azért iktatták be a 25. elé, mert újabban eléggé megszaporodtak a válások)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: vitro.dk

 

Ne feledjétek dániai életem apróbb mozzanatait Andersen Facebook oldalán!

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!