Andersen

Olyan országból jöttem, ahová van visszaút

magyarország

Az eddigi 38 bejegyzésemben mindig arra törekedtem, hogy újat – újabbat mutassak.

Ennek a posztnak is ez a lényege, de mégis kicsit másképp, mint eddig.

Két dolgot szeretnék körbejárni:  először is hogyan hatottak rám más nemzetek idekerült emberei és mit jelentett személy szerint au pair lányként Dániában élni. 

Ami hatalmas hatással volt rám, az főleg a környezetem, és itt most nem kifejezetten a dánokra gondolok vagy a fogadócsaládomra, hanem arra a ca 70 különböző nemzetre, a különböző országokból érkezett emberekre, akik körülvettek az itteni életemben.

  •  Idáig kellett eljönnöm azért, hogy megtudjam a burmai osztálytársam Európában evett vajat először életében, mert náluk odahaza mindez csak a gazdagok kiváltsága. Miközben 2013-at írunk!
  • A guineai Marie, aki ha visszagondolt az Afrikában töltött gyerekkorára sírva fakadt mesélés közben, mert pontosan emlékezett rá, milyen volt éhezni.
  • A másik afrikai osztálytársam, a kongói Regine családját egy éjjel alatt mészárolták le, ő mindezt úgy élte túl 14 évesen, hogy akkoriban bentlakásos iskolába járt és épp ott tartózkodott.
  • Az afganisztáni Kabulból érkezett Ebrahimnak a szeme láttára végezték ki a szüleit. Ez a fiatalember 22 éves, de ha az arcára néztem, 40-nek láttam, a történtek az arcába vésődtek.

Az engem ért hatások, a világ számos pontjáról érkezettek személyes történetei elgondolkoztattak. Sokszor mondjuk, hogy Magyarország ilyen meg olyan, de azért én mégis hálát adok azért, hogy egy olyan országból jöttem, ahová van visszaút. Nekem van választási lehetőségem, nekik nincs.

Én voltam az, aki úgy döntöttem, hogy világot látok és 2 év után hazatérek.

A fele csapatom ilyen “hátrányos” háttérrel rendelkezett, a másik fele rendezettebbel, mint én. Talán éppen ennek a „mixnek” köszönhetően rázódtunk össze és segítettük egymást, valakivel a nyelviskolában, de volt, akikkel iskola falain kívül és ki tudja talán később is.

“Bébicsőszök klubja”

Egyszer, valahol azt olvastam, hogy a félénkebbek nyugodtan menjenek au pairnek, mert az nem annyira „rizikós”, mint másképp nekivágni a nagyvilágnak.

Sokáig foglalkoztatott a gondolat, és azt kell hogy mondjam ez nem igaz!

Ezt egy olyan valaki ejthette ki a száján, aki soha nem próbálta & tapasztalta!

Mindenegyes napot a fogadócsaládnál töltök, nemcsak napközben hanem, valóban a nap 24 órájában! Nincs meg az a lehetőség, hogy a nap végén hazamegyek, becsukom magam mögött a lakásom ajtaját és hagyjon békén mindenki…

Egy au pair számára a nap 24 órájából 24 alkalmazkodás!

Például ha egyedül voltam éjszaka a gyerekekkel, tudták, hogy ha bármi történne, jöhetnek és kopogtathatnak az ajtómon. Vagyis ez állandó készenlétet jelent.  (Egy alkalommal olyan mély álmomból ébresztettek fel, olyan kopogással, hogy szinte biztos voltam benne, a kaszás jött értem)

De mindezeket leszámítva, életem egyik legjobb döntései közé tartozik, hogy neki vágtam.

A tévhitek eloszlatása végett

Volt olyan, aki azt gondolta / mondta hogy eljöttem külföldre cselédnek vagy hogy 27 évesen már nem megy au pairnek az ember lánya!

Örülök neki, hogy ezeket a sorokat csak lazán elengedtem a fülem mellett, ha nem tettem volna, az alábbiakról maradtam volna le:

  1. Felpörgettem az angolomat
  2. Megtanultam dánul a nulláról (szóban és írásban is – ez otthon és a világban is piszkosul ritka nyelv)
  3. Megismertem egy számomra azelőtt teljesen ismeretlen világot (embereket,  kultúrájukat, mindennapjaikat – nem csak mint egy átmeneti turista)
  4. A világ nagyon sok pontjáról lettek barátaim, ismerőseim
  5. Eszméletlen magabiztosságot az, hogy mindezt egyedül vittem véghez
  6. Rájöttem soha nem késő, különösen akkor nem, ha valami olyan, amit nagyon szeretnénk (nekem ez volt az idegen nyelvek iránti igény)
  7. Összességében úgy érzem kinyílt a világ, annak összes lehetőségével
  8. ÉS a legfontosabb, amit kiemelnék: nem tudom vajon hányan érzik azt, amit én most –senkivel nem cserélnék, mert annak örülök, amim van, méghozzá nagyon!

Pár szóban a családról

Egyetlen egy dologgal nem kalkuláltam annak idején, és az nem más, minthogy a gyerekekkel megszeretjük egymást, így talán nehéz lesz az elválás, de azt gondolom ez még mindig a jobbik eset, mintsem pezsgőt bontanának távozásom alkalmából…

Az internetnek köszönhetően ma már nincsenek igazán távolságok.

A legkisebbtől a legnagyobbig, mindegyikük tudja kezelni a Skypeot, így ha beszélni szeretnénk vagy látni egymást, nincs semmi akadálya.

A Budapest – Billund vagy a Billund – Budapest sem egy tétel, repülőjegy szempontjából.

Ki tudja, talán ezért az a hozzáállásom a dologhoz, hogy nem válunk el örökre csak egy időre.

Végezetül, de nem utolsósorban ezúton szeretném megköszönni mindenkinek a figyelmet, amit az elmúlt 2 évben kapott a blog, kiemelten a szüleimnek és a testvéremnek, hiszen az ő támogatásuk nélkül mindez nem jöhetett volna létre. A családom többi tagjának és a barátaimnak is természetesen, közülük Papp Noéminek különösen, akinek a szerkesztői munkája nélkül nem élvezhettétek volna úgy a soraimat, mint ahogyan tettétek.

Elképesztő érzés hogy az egész blog abból az alap ötletből jött létre, hogy egy örök emlék lesz nekem a Dániában töltött időről, plusz információ a családomnak és a barátaimnak és közben még plusz kétszázan csatlakoztatok hozzá közben, mert érdekelt titeket.

Még egyszer hálás vagyok érte és ne feledjétek, Andersen indult a Goldenblog 2013 versenyén – életmód kategóriában (ahol a külföldön élő magyarok, az ott tartózkodásukról, ottani életükről írnak) abból a célból hogy ki derüljön ki a jók között a legjobb!

Szavazás: 2013.08.01.-től 08.21. éjfélig a goldenblog.hu oldalán. 🙂

Dán közmondások és szólások

Utolsó előtti bejegyzésnek a dán mondásokat, kifejezéseket választottam, hogy miért?

A válasz egyszerű: a sok olyan mellett, ami tükörfordítással könnyen felismerhető, van jó néhány ami viszont nem, és többször nem kis fejtörést okoztak számomra, főleg egy pörgősebb ütemű beszélgetés során, viszont azontúl hogy először elgondolkodtattak, volt hogy meg is nevettettek. 🙂

forrás: www.nyest.hu

forrás: www.nyest.hu

A sorrendet a leggyakoribbal indítom, aztán így haladunk majd tovább.

Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.  – Du skal ikke kaste med sten, når du selv bor i et glas hus. = Nem dobálózz kövekkel, ha te magad egy üvegházban élsz.

Nem ő találta fel a spanyolviaszt. – Han har ikke opfundet den dybe tallerken. = Nem ő találta fel a mélytányért.  vagy Han er ikke den skarpeste kniv i skuffen. = Nem ő a legélesebb kés a fiókban.

Majd ha fagy! (várhatsz rá soha napjáig…) – Når det er to torsdage i en uge.  = Mikor két csütörtök lesz egy héten.

Olyan drága, hogy majdnem a nadrágom is ráfizettem. – Det koster det hvide ud af øjnene. = Ez annyiba kerül, mint a szemünk fehérje.

Ha valami olcsó, arra azt mondják: De koster en bondegård. = Ez annyiba kerül, mint egy parasztház. DE ha valami drága: De koster spisen af en jetjager. = Ez annyiba kerül, mint egy sugárhajtású repülőgép orra.

Az igaz szerelem sosem múlik el. – Gammel kærlighed ruster ikke.  = Az igaz szerelem nem rozsdásodik.

A sötétben minden tehén fekete. – I mørket er alle katte grå. = A sötétben minden macska szürke.

Egy kukkot sem ért. – Han forstår ikke et kvidder. = Nem érti a madárcsicsergést.

És végül a kedvenc szavaim: a byttepenge, ami szó szerint váltópénzt jelent, valójában a visszajáró pénz, a drikkepenge, ami szó szerint italpénzt jelent, másnéven itt ez a borravaló, a sten, ami szó szerint követ jelent, számukra a gyümölcsben lévő magot is definiálja, a slår grass, ami szó szerint úgy fordítódik, hogy leütni a füvet, náluk a fűnyírás és a vasker fingrene, ami annyit tesz mosd meg az ujjaidat, számukra ez a mossál kezet! 🙂

Amíg ti ezeket a sorokat olvassátok, én már közben készülök az utolsó bejegyzésemre, ami nem a legegyszerűbb feladat, mivel 2 évet fogok lezárni az életemből, de igyekszek egy olyan befejezéssel jelentkezni, ami méltó lesz a bloghoz. Már csak 12 nap és újra otthon leszek, már nagyon várom! 🙂

A “mesebeli” dán nyelvvizsga

Ahogy azt ca. egy hete láthattátok Andersen Facebook oldalán, sikeresen befejeztem a dán nyelvtanfolyamomat. 🙂

Miután több magyar is él Dániában és otthon is vannak érdeklődök a nyelv iránt, gondoltam leírom úgy összességében a tapasztalataimat a dán tanulással kapcsolatban, a folyamatáról, a metódusáról, a vizsgáról.

A heti ca. 20 órás képzésnek megvan az előnye, már ha csak az óraszámot nézzük, érződik rajta a hatékonyság.

A jó az hogy mindez heti 3 napra van elosztva mindenkinek, vagyis nem mindennap ültem az iskolapadban, így nem untam meg.

A “szisztémáról” már írtam a Viking beszéddel Dániában bejegyzésemben, de arról nem hogy mennyire életszagú dolgokon keresztül tanulunk. Például a könyveinkben már a kezdetektől benne volt hogyan kell kitölteni egy dán postai utalványt, egy rendőrségi feljelentést (ha ellopták volna pl. a biciklinket), hogyan kell értelmezni a busz és vonatmenetrendeket, hogyan írjunk hirdetést (legyen az kifüggesztve egy kis boltban vagy jelenjen meg egy újságban), önéletrajzot, kísérő levelet hozzá, meghívókat (grill parti, szülinapi, esküvői), panasz levelet, egy egyszerű üzenetet vagy akár egy megrendelést.

Mi is az a 2. vagy 3.?

A nyelvi szintek közül a 2. emelném ki, mert én ezen az úton haladtam végig. (van egy fokkal magasabb is, ez a 3. erről viszont azt érdemes tudni, hogy ez nem a legbeszédcentrikusabb, mivel itt már egy olyan szintekre készítenek fel, ha pl. az ember dánul tanulna tovább valamelyik egyetemen, ezért több az írásbeli feladat)

A szintekkel kapcsolatban június 15-vel új szabályok léptek életbe: a dán állampolgársághoz elegendő lett a 2. szintű nyelvvizsga megléte.

forrás: www.vestegnenssprogcenter.dk

forrás: www.vestegnenssprogcenter.dk

A prøve i dansk 2. írásbeli vizsga 4 fő részből áll (2 szövegértésből, egy hivatalos és egy nem hivatalos formai levél megírásából).

  • A szövegértés 1. feladata az ún. szkennelő típusra hallgat, ahol a cél a pontos információ megtalálása (pl. egy utcajegyzék, ahol az új cím alapján keresve, meg kell találni mi volt a régi, aztán ca 20 db könyv rövid leírása (szerző, cím, kiadás éve, tartalom, kiadó) – melyik könyv játszódik xy szigeten, melyik könyvben hívják a főhőst Agnes asszonynak, melyik könyv játszódik 1864-ben (arra idő nincs, hogy elolvassa az ember az egészet, így tényleg fókuszálni kell a szemünkkel a kulcsszavakra) és egy buszmenetrend, aminél meg kellett találni melyik busz megy xy irányba vagy melyik érinti xy várost, végül az utolsó a negyedik feladatnál a passzív remek gyakorlására adódik lehetőség: adva van 8 hirdetés, amikből itt-ott-amott hiányoznak részek, persze 2-vel több van megadva, mindez összekeverve és nagyban hasonlítanak) Minderre 25 perc van adva.
  • A szövegértés 2. feladata ezzel szemben már 100%-ban a megértésre megy rá. Először csak szavak hiányoznak a történetből, amiket egy 15 szóval teli dobozból tudunk feltölteni, persze plusz itt is van (5). Aztán a következő történetnél már mondatok hiányoznak, itt az a legnehezebb hogy nem elég érteni, tudni kell mit válaszol csípőből erre egy dán. Plusz itt is van (2). És végül egy interjú, aminek a kérdései vannak csak sorrendben, a válaszok összekeverve, ismét plusszal (2). Itt szerintem egy kicsit aránytalanul van megadva a 60 perc minderre, mivel mindenki már előbb kész volt, de legalább többször átlehet nézni.

Idáig szótár nem használható, mindenkinek a földre kellett letennie, nehogy nagy legyen a kísértés… 🙂

Az eddigiek mind úgy vannak felépítve, hogy először könnyebb, majd egyre fokozzák az izgalmakat.

  •  és végül de nem utolsó sorban, mindenki “kedvence”, a két levél írás következett. Nem véletlenül írom, mivel itt megmutatkozik mit tanulunk az első naptól az utolsóig. Számomra mindig kicsit komplikált volt, amikor elhangzott hogy használjuk a fantáziánkat, mert aki ismer, az tudja hogy azzal nincs gond 🙂 viszont a “bomba sztori” kitalálása után jöhetett a nyelvtani hibák keresgélése, majd korrigálása 🙂 és itt az idő sajnos nem mindig a legnagyobb barátunk. 🙁 A prímet a hivatalos formai levél viszi, ez nyom ca. 70%-ban a latban a végső értékelésnél. A másik, a nem hivatalos formai levél megírása,  minden évben a meglepetés erejével hat, mert előre nem lehet tudni, mire kell számítani, maximum lehet gyakorolni rá. Nekem egy éttermi ajánló és egy hirdetés közül kellett választanom, én az utóbbit írtam meg. Itt már használható szótár és minderre 90 perc van adva.

Az írásbeli vizsga ellenőrzése úgy történik, hogy először a saját tanárunk javítja, majd értékeli, ezután a dolgozatokat felküldi Koppenhágába ahol egy ún. censor nézni át. (ez általában az Oktatási Minisztérium egyik kijelölt kollégája)

forrás: www.vestegnenssprogcenter.dk

forrás: www.vestegnenssprogcenter.dk

A prøve i dansk 2. szóbeli vizsga 2 fő részből áll (az első a saját projekt, ami a mindenki maga által választott témát takarja, ez először egy másfél perces monológ, majd mindez átcsap egy három és fél perces interjúba, a második résznél 3 kép közül kell egyet választani, majd elmondani mit látunk a képen (cselekmény, emberek, helyszín, életkorok, nemek), aztán mi a véleményünk a szituációról (például a téma a lottó, adott egy család a képen, akik nyertek a lottón majd a nyereményt egy álomutazásra fordították vagy egy másik, akik új bútorokat és TV-t vettek a pénzből) és végül én mit gondolok erről? (mit tennék ha nyernék a lottón?) mindezek után a párunkkal kell kötetlenül beszélgetni 4 percig, mi mit gondolunk összességében erről, ha pl. adott egy család, akik jelenleg egy lakásban laknak, 3 gyerekkel és nyernek egy millió koronát (az 40 millió forint). A lényeg hogy itt a saját gondolatoknak kell utat törniük, érvelni a pozitívumok és a negatívumok mellett. A tanár aki a vizsgáztató szerepét játssza, ennél a résznél egyfajta mediátor szerepet tölt be, vagyis segíthet ha a beszélgetés “ellaposodna”, például bedobhat olyat, mint mit gondolunk egy nyaraló vásárlásról vagy betenni a pénzt a bankba vagy adakozni a pénzből egy jó cél érdekében.

A siker kulcsa a jó partner

Erre a részre érdemes egy olyan párt választani a csoportból magunk mellé, aki nem csak igen-nemmel válaszol, mivel ezzel befolyásolja mindkettőnk eredményét. Egyedül nehéz egy érdekes lefolyású beszélgetést prezentálni a vizsgáztató és a censor előtt. (ez a személy nem ugyanaz, mint aki az írásbelinél volt, általában egy másik iskolából átküldött tanár)

A csoportomból nem számított egyedi esetnek az hogy valaki családegyesítés céljából érkezett az országba. Mostanáig nem is tudtam miért számított a nyelvvizsga nekik annyit. Kiderült, hogy pl. a szóbeli párom, a Bosznia-Hercegovinából érkezett Zemira, 2011-ben 2 millió forintnak megfelelő összeget kellett elhelyezzen a Danske Bank számláján, egyfajta biztosítékként, mondván “nem fog a dán állam nyakán élni”. Ezt az összeget két részletben kaphatja vissza: az elsőt 2 év után és a dán 2. nyelvvizsga meglétekor, a második felét pedig 4 év itt tartózkodást követően. Természetesen mindez nem kamatozik 🙁

Változások 2013. szeptemberétől

Hogy lássátok a válság itt is felütötte a fejét, már nem fognak saját nyelvkönyvet adni mindenkinek, a kivetítőről kell majd írni mindent, a tanárok közül 10%-ot a múlt héten leépítettek, megnövelik a csoportlétszámokat az eddigi ca. 15 főről ca. 30 főre és valószínűleg a szintenkénti vizsgák díjait is az eddigi ingyenesről önköltségessé teszik. (ez ca egy alkalom 20 000 forint, 5 ilyennel kell kalkulálni)

2014.01.01.-től az  eddigi 3 év ingyenes dán nyelvtanulási lehetőség 1 évre csökken!

Konklúzió

Összességében, hálás vagyok a lehetőségért, hogy anyanyelvi környezetben sajátíthattam el ezt a nyelvet a NULLÁRÓL! A tanárom munkájával maximálisan elégedett vagyok, a segítségével úgy készültem fel a vizsgára, hogy a legjobbak között végeztem, ami általában csak a nyugat-németeknek vagy az izlandiaknak sikerül, mivel ők már otthon az iskolapadban kapnak némi ízelítőt a dán nyelvből. Remélem ezzel emlékezetessé tettem számukra Magyarországot! 🙂

A Dániában még hátralévő napjaimért (17), csak egy kattintás választ el titeket Andersen Facebook oldalán! 🙂

A közel egy millió forintos dán jogsi

Többször is megütköztem már rajta, hogy mekkora árkülönbségek vannak Dániában Magyarországhoz képest, még akkor is ha mindeközben tisztában vagyok a bérek közötti nem kis “szakadékokkal” is, de azt hiszem a hatalmas adókkal megterhelt gépjárművásárlás után, a vezetői engedély is jöhetne akár a sorban.

Vigyázat! Tanuló vezető közeledik! :-) forrás: www.e-skilte.dk

Vigyázat! Tanuló vezető közeledik! 🙂                 forrás: www.e-skilte.dk

Eddig három ember vágott neki a környezetemből, amiről azt gondolom nem kis teljesítmény. Kettőjük Burmából érkezett, a harmadik Törökországból. Egyikőjük sem rendelkezik nagyobb iskolai háttérrel, mint a nyolc általános, továbbá az angoljukra sem tudtak támaszkodni, tehát mindannyian dánul csinálták az összes vizsgát! (Egyébként tolmáccsal is neki lehet futni, a kikötés annyi, hogy az illető nem lehet gépjárműoktató, és persze mindez önköltséges)

Itt a skolevogn felirat jelzi számunkra hogy "mazsola" van az úton :-) forrás: www.dr.dk

Itt a skolevogn felirat jelzi számunkra hol a “mazsola” a közlekedők között 🙂 forrás: www.dr.dk

Valahányszor mesélték az élményeiket, mindig volt valami, ami megütötte a fülemet… de érdekes, ez nálunk nem így van… vagy épp annak örültem amikor végre valami hasonlót véltem felfedezni, de lássuk mikre bukkantam:

Az autósiskolák csomagban árulják szolgáltatásaikat. Egy alap csomag körülbelül 450 000 és 530 000 forint között van, ami az árakat illeti. Ebben 29 elméleti óra -alkalmanként 45 perc- van, 4 óra a rutinpályán, 16 óra vezetés a forgalomban, plusz 4 óra vezetéstechnika. (ezek az óraszámok szabályozva vannak, tehát mindenkire kötelezően vonatkoznak)

A jogosítványhoz szükséges itt is a 18. életév betöltése (3 hónappal előtte lehet maximum elkezdeni a tanfolyamot) és itt is van előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat, ami 16 000 forint, mindebben a látás és hallásvizsgálat, valamint a végtagok reflex ellenőrzése foglaltatik benne.

Az elsősegélynyújtás oktatás egy alkalomból áll, ami körülbelül egy 8 órás oktatást takar, mindezt vizsgával együtt, ca 20 000 forintért.

Ha végigmentünk a KRESZ tanfolyamon, az első vizsga grátisz, viszont a második neki ugrásnak megint csak borsos az ára… ca 25 000 forint.

A 25 kérdésből 5 hiba a megengedett ahhoz hogy sikeres vizsgát tegyünk, a cél persze a hibátlan lenne, de mivel félreértelmezhetünk egy kérdést, vagy valaki megzavarhat minket -mivel nem egyedül vizsgázunk- így a 20%-os hibás eredmény még belefér.

Az egyik legérdekesebb dolog, amin én legalábbis fennakadtam… az az első órák az autóban. Az oktató nem ül benn és mutatja / magyarázza a kuplung és a gáz játékát az elinduláshoz… hanem az autó mellett áll, majd walkie talkien keresztül adja az utasításokat a zöldfülü tanulónak! (külső szemlélőként…???) Na ez az amivel egyáltalán nem értek egyet! Szerintem ezek alapvető / fontos pillanatok, főleg abból a szempontból, hogy mennyire van sikerélményünk, hiszen ez kihathat további hozzáállásunkra. Sokaknál már itt elmegy az egész kedv az autóvezetéstől. (lefulladás dugóban / nagy forgalomban, piros lámpánál)

Itt egyébként mindössze 4 óra van a rutinpályára szánva, nincs különösebb hangsúly fektetve a járműkezelésre, és külön rutinvizsga sincs.

forrás: www.business.dk

forrás: www.business.dk

A 16 órás forgalmi vezetés, általában senkinek nem elég… amit a további tarifákról érdemes tudni, a plusz órák, amik 45 percesek amik alkalmanként 18 000 forintba kerülnek.

Az első forgalmi vizsga szintén grátisz, viszont ha itt nem felelünk meg… a második alkalom ugyanazt az árat taksálja ca 25 000 forint, mint a KRESZ vizsgánál, annyi kiegészítéssel, hogy az oktatótól az autót is ki kell bérelni a a további vizsgákra! Ami egy újabb ca 20 000 forint.

Az "autópark" választék szemet gyönyörködtető... forrás: www.damkiers.dk

Az “autópark” választéka szemet gyönyörködtető… forrás: www.damkiers.dk

Hogy tovább fokozzam az izgalmakat, itt a vizsgabiztos szerepére a helyi rendőrök valamelyike a “statiszta”. Gondoljunk csak bele, nem elég hogy vizsgázunk, lámpalázasak vagyunk, de hogy nem egy “átlag ember” csücsül a hátsó ülésen és lesi minden mozdulatunkat, hanem egy “hivatalos szervektől” küldött valaki egyenruhában… én személy szerint eltudom képzelni hogy ez képes befolyásolni a teljesítményünket.

És akkor most jöhetnek a számok összesítve, a három ismerős közül, az elsők között azt említeném aki elsőre sikeresen vette az akadályokat, de némi plusz órára neki is szüksége volt, forgalmi vezetésből: ca 750 000 forint. A második helyre 800 000 forinttal jutottak be, míg a harmadikra 1 600 000 forinttal.

Ezek után szerintem már senki nem gondolja hogy otthon drága egy jogsi! 🙂

Az érvényességi időt tekintve, alapból mindenki 70 éves koráig kapja meg a kártyát, ami mára szinte tripla védelemmel van ellátva. (1 nagy, 2 mini képpel)

forrás: www.politi.dk

forrás: www.politi.dk

Ez alól csak az képez kivételt, akinek egyéb orvosi feltételek ezt nem teszik lehetővé, továbbá 70 éves kor után, 4-3-2-1 évekre hosszabbítanak.

Mint ahogy máshol is, itt is a legnagyobb rizikó a friss jogosítvánnyal rendelkezőknél áll fenn, ezért a jogosítvány az első 3 évben “ideiglenesnek” számít -remélve hogy ennyi idő alatt belejönnek a gyakorlatba – majd ezután válik normál státuszúvá.

És akkor egy megközelítő büntetés összesítés:

A gyorshajtás alaptarifája: 120 000 forint, a biztonsági öv hiánya + ha a gyerek nem volt gyerekülésbe ültetve 80 000 forint, mobiltelefonálás 60 000 forint, ugyanez érvényes a biciklisekre is! – itt ez most egy gyümölcsöző üzlet… ja és ha a buliból részegen haza bringáznánk, jobb elkerülni a rendőrt, mert akár a jogosítványunk is bánhatja ezt a mutatványt! Egy mámoros éjszaka után érheti fájdalmas felismerés az embert!

NE feledjétek Andersent a FACEBOOKon íme a lehetőség, hogy bepillantsatok a “kulisszák” mögé… 🙂

Furcsaságok a kis hableányéknál III.

Egy majdnem fél év elteltével, újabb érdekességekkel lettem “gazdagabb”.

börtönrács

forrás: www.remenyhir.hu

  1. Dániában a választások alkalmával a beteg és a börtönviselt emberek is szavazhatnak
  2. Nem ismerik a dekagrammot, mint mértékegységet
  3. Országos szintű vallás megoszlás: 1. iszlám
  4. Személyes kedvem: a flexibilis muszlim fogalma, aki csak “alkalmanként” iszik alkoholt
  5. Nincsenek hegyek, a legmagasabb pont az országban: 171 méter (Møllehøj)
  6. A legelső emberek, akik Dániába telepedtek le -a legutolsó jégkorszak után- vadászok, gyűjtögetők voltak
  7. 1720-ig a dánok ca. 40 éves korukig éltek, ma a nők átlagéletkora: 81 év, míg a férfiaké 76 (A mai 60-as & 70-es korosztályról annyit, hogy szeretnék idősebb koromban ilyen formában lenni!)
  8. A fiatalabb generációknál a betegséget és a halált a leggyakrabban az alkohol, a cigaretta, a kevés mozgás és az egészségtelen étkezés okozza. Ennek következtében talán nem csoda, hogy Dánia a legtöbb pénzt az egészséggel (kórházak, idősek otthona) kapcsolatos kiadásokra költi. Ez a kis ország többet iszik és cigarettázik, mint a szomszédos országok

    alkohol es cigaretta

    forrás: www.vital.hu

  9. A legnagyobb létszámban érkező bevándorlók: 1.törökök, 2.lengyelek, 3.németek, 4.irakiak, 5.libanoniak
  10. Talán nem sokan tudják, de az 1700-as években Dániában szegénység uralkodott, mára ez jóléti társadalommá változott, de sajnos félő, hogy lassan ez is a múlté lesz… hogy miért? az ország egykori dolgos lakossága öregszik, míg a fiatalok nem törik össze magukat hogy dolgozzanak. Mindehhez nagyban hozzájárul az hogy erős a szociális háló… 35 éves korig lehet ösztöndíjat kapni, illetve szerintem nincs még egy ország, ahol az ember több pénzhez jut ha otthon marad… pedig itt létezik!
  11. 2011-ben 1,75 gyermekszületés jut 1 nő-re, továbbá 840.000 dán van 65 év felett, ami azt jelenti hogy 2045-re várhatóan ez a szám 1.500.000 lesz!
  12. Itt az osztásjel jelenti a mínuszt vagyis ha nincs, így jelölik a táblán

    osztásjel

    forrás: www.pixmac.hu

  13. A szakszervezeteknek kiemelt fontossága van, ha valaki minden hónapban fizeti, egy munkanélküliség esetén havi ca 10.000 dán koronára (400 000 forint) számíthat 6 hónapon keresztül, ha nem úgy ennek az államtól csak ennek a felére
  14. Egy 2012-es statisztika szerint: 1 000 000 dán él egyedül, vagyis a lakosság egy ötöde
  15. Egy átlagos család Dániában: Anya és Apa, 1,75 gyerekkel (vagyis valahol egy míg máshol kettő), egy családi házban laknak, Volkswagen autójuk van, a két szülő ca 34 millió forintnak megfelelő éves keresettel rendelkezik, nyáron melegebb éghajlatnak veszik az irányt
  16. A dán farmerek 3x annyi élelmiszert állítanak elő, mint amennyi ember él Dániában. (tojás, tej, kukorica, krumpli, hús)
  17. 1982-ben 11 000 ember foglalkozott halászattal, 2005-ben ez a szám visszaesett 3500-ra (ez különösen a Jütlandi – félsziget számára fontos megélhetési lehetőség)

    halaszat

    forrás: www.csalibutik.hu

  18. Dánia a 3. legnagyobb olajtermelője Dél-Europának
  19. 20-25%-a az elektromosságnak a szélerővel állítódik elő
  20. A dán királyi ház autóflottájának egyik egyedi rendszáma, fekete alapon három fehér számmal, bal oldalon az arany színű koronával

    Børsen Pleasure har et sjældent kig på Kongehusets mange dejlige biler

    forrás: www.borsen.dk

  21. Egy átlagos dán gyermek osztályzata: 3/4 szokott lenni. Ez itt egy jó eredménynek -a dán 7-es skálában ez a 4-es- számít (-3;00;02;04;07;10;12)
  22. Nem mindenkiből lesz vezérigazgató, de itt akár egy takarító, egy postás, egy kertész  is vígan megél a jövedelméből és társadalmilag is elismert
  23. Az emeletes házak lakásaiban (fürdőszobáiban/konyháiban) nincsen mosógép bekötve, ezt az alagsorban tudják megtenni. Mára egyébként  egyre nő a sajáttal rendelkezők száma
  24. A 16-17 évesek korosztályának a 40%-a használ nyugtató tablettát vizsgák előtt, hogy ne izguljon annyira, ezáltal jobban koncentráljon (sokuk fél a rossz osztályzattól)
  25. Dániát sokan a csodák országának tartják, főleg Andersen meséi miatt, mindemellett pedig modernnek és coolnak 🙂

Ne feledjétek Andersen a Facebookon is informál titeket! 😉

Országos tanársztrájk, avagy LOCKOUT Dániában

lockout

 

Nem tudom hogy mennyire érte el a világsajtót ezen probléma, de mivel majdnem egy hónapig voltak főként az általános iskolák kapui zárva, így gondoltam vázolom a helyzetet nagy vonalakban.

Igazság szerint több hónapja ment a huzavona egy kormány reform miatt, ami nem más volt, minthogy a tanárok tanítsanak többet, persze fizetésemelés nélkül. Ennek megvalósítása a két érintett szakszervezetre: a helyi önkormányzatok kontra dániai tanárokra hárult.

Dehogy mindez miért is történt?

Még télvíz idején ütötték fel a fejüket olyan hírek a sajtóban, hogy majdnem minden 5. tanuló hagyja el úgy az általános iskolát hogy se számolni, sem olvasni nem tud.

Ennek elejét véve, jutottak “odafenn” arra a következtetésre, hogy a gyerekek saját érdekükben, maradjanak délutánonként négy óráig az iskolában.

Hogyan volt eddig?

Alapból az iskolaigazgatók azok, akik határoznak saját munkavállalói óraszámairól, ez idáig 29-30 óra volt hetente, egy teljes munkaidőben foglalkoztatott tanár esetében. Ezt szerette volna a kormány 37-re felnyomni.

Sajnos az nem mindig egyértelmű hogy egy tanár esetében nem csak az iskola falai között eltöltött órát kell figyelembe venni, hiszen mindehhez hozzájön nekik a felkészülésre, a javításokkal töltött és egyéb feladatokra fordított idő is.

Mi is az a lockout, avagy “kizárás”?

Egy lockout azt jelenti, hogy a tanárok nem vehetik fel a munkát, ezekre a napokra fizetést sem kapnak.

Kezdetét vette a sztrájk

A híradások egymást érték február vége óta. Megegyezésre csak nem sikerült jutni, majd nem sokkal később, eljutottunk odáig hogy az egyhetes tavaszi szünet végével április másodikával, beköszöntött a tanárok országos szintű sztrájkja.

-ezen a napon 50 000 tanár lett “hazaküldve” munkahelyéről

-mindez ca. 600 000 tanulót érintett

Meddig tarthat ez? 

Nem lehetett tudni meddig tarthat, habár az előzetes találgatások azt jósolták hogy az iskolák akár 10 hétig is üresek lehetnek. (Ez ca. az egy ötöde egy teljes iskolaévnek, 50 munkanap.) Mindezt a sztrájk kassza egyenlege alapján saccolták hozzáértők, amiben 17 milliárd dán korona csücsült ekkor.

A tanulók és a szülők megközelítése a dologról:

A “kisebb nebulók” majd kiugrottak a bőrükből, hiszen majdnem a nyári szünet hosszúságára sikeredett a tavaszi. (Fejtörést okozva persze mindezzel a szülőknek, hiszen így 5 hétre kellett megoldaniuk gyermekeik felügyeletét.)

Míg az általános iskola végzős hallgatói, a kilencedikesek már nem így vélekedtek. (Dániában 9 év az általános iskola, míg 3 év a gimnázium) Az általános iskola befejezése előtt egy záró vizsgán vesznek részt a diákok, ahol számot adnak tudásukról: dánból, matematikából valamint választott idegennyelvből. Így az ő sikeres évzárásuk igencsak veszélybe került emiatt a sztrájk miatt. (Itt jegyezném meg, egyébként nem mellékesen hogy a felnőttképzést / oktatást is érintette némelyik városban a dolog, és nekik tényleg érvágás lehetett, ha épp emiatt elestek egy munkától, holott csak néhány napjuk volt már hátra az adott képzésből!)

4 hét után vége lett a sztrájknak!

A tanulók reménykedtek hogy az írásbeli vizsgájuk idejére mindez megoldásra talál, de sajnos nem így történt. A május másodikára időzített írásbeli vizsgákat eltörölték.

Ekkor lépett közbe a kormány, az oktatási miniszterrel karöltve. Egyesek szerint senki nem számított arra hogy időben idáig fajulhatnak a tárgyalások, vagyis több gyermek továbbtanulása is veszélybe kerül ily módon. Mások azt mondják azért vártak eddig a közbeavatkozással, hogy fogyjon a felgyülemlett  pénz a sztrájkkasszából, így legközelebb már ne tudjanak tiltakozni a tanárok.

Egyébként a kiesett összeget az iskolai igazgatóknak vissza kell fizetniük, méghozzá havonta 20 000 dán korona (ca 800 000 forint) összegben az elkövetkezendő 4 évben az iskola saját büdzséjéből.

A végeredmény pedig:

  • a tanárok kevesebb időt fordítanak majd a kreatív tantárgyak vagyis technika, zene és testnevelés órákra, viszont a számtannak és az olvasásnak a legfontosabbnak kell lennie!
  • plusz egy órával fognak többet dolgozni a tanárok hetente, cserébe 6%-os fizetésemeléssel kalkulálhatnak

2013.05.02 helyett 2013.05.13-án kezdődnek az írásbeli vizsgák, míg a szóbelik változatlanul 2013.06.03. és 2013.06.26. között kerülnek majd megrendezésre.

Mire ezeket a sorokat olvassátok, addigra vissza áll a rend és 2013.04.29-én újra kinyílnak az iskolák kapui, mind az ott dolgozó tanárok és mind az ott tanuló diákok részére is.

Teddy Mackó – film

A tegnapi naptól a magyar mozikban is látható filmről szeretnék most néhány gondolatot megosztani, hogy őszinte legyek, személy szerint elég sokáig voltam a hatása alatt. Hogy miért? Mert igaz történet!

forrás: www.port.hu

forrás: www.port.hu

Azt már régebben is említettem hogy az időjárás nem igazán kegyes hozzánk itt Dániában. Éppen ezért ha a dánok útra kelnek, a 100% napsütés a legfontosabb kitétel számukra! Mindemellett persze az sem mellékes hogy nekik ez igencsak megfizethető. Tehát itt ha valaki azt mondja Thaiföldre megyünk két hónapra, nem egy akkora “szenzáció”.  Viszont Thaiföld hallatán felkaphatja  az ember a fejét, különösen ha az illető férfi és egyedülálló.

Ahogy máshol se, itt sem a legegyszerűbb dolgok egyike a társkeresés. Sőt! Több emberrel is beszéltem, és azt hiszem hogy ezek után kijelenthetem, hogy itt nem hogy a nő a nyak, ami irányítja a fejet, hanem maga a fej is a nő. Persze mindez csak úgy teljes, ha azt is hozzáteszem, kivételek természetesen vannak. Talán így már nem csodálkozunk annyira, hogy a dán férfiak miért utaznak el a világ végére feleségért.

Ezzel kapcsolatban már nem egy iroda kínálja szolgáltatásait. De ami engem elborzaszt az az hogy a magukat -a nagy szegénység miatt- áruló fiatal lányokat végül is “megveszik” a jómódú nyugati férfiak.

A nyelviskolában nem egy olyan lánnyal találkoztam, aki “így” került ide. (Fülöp-szigetekről, Thaiföldről, Srí-Lankáról)

Hogy őszinte legyek sok minden látszik az arcukon, de az nem hogy boldogok lennének itt. Az egyikőjük például még csak 25 éves, de már van az előző kapcsolatából egy 7 és egy 9 éves gyereke, akik Thaiföldön maradtak a nagyszüleikkel. Ő eljött egy jobb világ reményében, mivel talán innen dán feleségként tud segíteni rajtuk, azzal hogy pénzt küld haza. Évente egyszer utaznak látogatóba hozzájuk, mindössze 3 hétre.

A filmbeli főszereplő Dennis 38 évesen még otthon lakik… ez egyáltalán nem tipikus. Itt már van aki 16 évesen azt választja hogy elmegy otthonról. Azt nem mondanám hogy a saját lábára áll, mert a továbbiakban is segítik a háttérből.

Az öreg autókon talán csodálkoznak a nézők, pedig ez itt teljesen normális. Itt olcsóbb egy házat megvenni mint egy új autót. Illetve még az is ide tartozik hogy nem státusz szimbólum számukra. Nem számít hogy kinek milyen van. Az utcán a járókelők között járva-kelve sem lehet megmondani, kinek vajon mennyi pénz lapul a zsebében, mivel a középrétegben vannak szinte a legtöbben.

Az hogy lakást / házat bérelnek vagy a saját tulajdonuk, megint csak nem fontos. Azzal hogy csak bérlik, meg van a lehetőségük arra, hogy bármikor helyet változtassanak, akár országon, de akár a világon belül is.

Húsvétolás a dánoknál

forrás: www.romantikeren.dk

Napjainkban ez az ünnep már sokkal lazább számukra, nem csak arról szól, hogy a családok közösen töltenek időt, tojást festenek és csokitojást esznek.

www.trekearth.com

A dán családok többsége ekkor inkább a kikapcsolódást részesítik előnyben . Ez nem véletlen, hiszen a tavaszi szünettel összekötve már egy hosszabb időre tudnak elugrani a télből a nyárba.

www.cakescraps.com

A magyar és a dán hagyományok szerint is a húsvéti nyúl „tojja” a nyalánkságokat.

Míg a magyarok vizesvödörrel & parfümmel szaladnak a hölgyek után, locsolás címszóval, addig a dánok Húsvét hetén titokzatos leveleket küldözgetnek egymásnak.

„Gækkebrev” – „Fogadj levél”

A feladat: ki kell találni hogy kitől kaptuk a kézzel készített és verssel díszített, húsvéti üdvözlőlapot!

forrás: www.kibsk.skoleblogs.dk

A mellékelt rím is azt a célt szolgálja hogy mielőbb rájöjjünk, valamint  a feladó személy pontosan kipontozza nevét a kártya alján. Aki ismeri a dán humort, az tudja hogy ez ennek a „része”. Így ugratják egymást. Viszont mindez életkortól független! Háromszor ugorhatunk neki, ha sikerül mi kapunk egy hatalmas csokitojást a küldőtől, viszont ha nem találtuk el Húsvét vasárnapjáig, akkor nekünk kell postázni egyet a levél feladójának.

www.szerelemplaza.hu

Például: ez a levél soronként varázsolta el nevem,most rajtad múlik, hogy kitalálod-e, de ha eljön Húsvét napja, és a válasz nem érkezik meg tőled, te jössz nekem eggyel ajándékba– Micsoda szégyen!

Ha valaki szeretné kipróbálni, még megteheti! Íme egy kis videó hogyan is kell:

 

Andersen blogja ezúton szeretne mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánni!

 

Dánia külbirtokai: Grönland és a Feröer-szigetek

 Forrás: utazom.com

Ennek a két szigetnek a felkeresése még csak tervező fázisban van ugyan a részemről, de az eddig hallottak & olvasottak alapján, megpróbálom őket “közelebb hozni”.

A célom megint csak nem az hogy túlszárnyaljam a wikipédiát, sőt inkább segítségül hívom.

Talán nem is gondolnánk, de Dánia a Föld legnagyobb szigetével, Grönlanddal és a Juh szigetekkel, azaz a Feröer-szigetekkel együtt alkotja a dán királyság teljes egységét.

Grönland 2009 míg a Feröer-szigetek már 1948 óta önmagukat kormányzó államok. (széles körű autonómia) Viszont egyikőjük sem tudna megállni a saját lábán Dánia gazdasági segítsége nélkül. Mindehhez képest mégis mindketten szeretnének egyszer teljesen függetlenek lenni.

Grönland:

Területe: 2.180.000 km2,  Népessége: 56.000 fő,  Nyelv: grönlandi & dán

Grönland majdnem 80%-át jég takarja. Mégis nyáron az idő enyhe a déli részeken. Az első emberek Kanadából érkeztek, ca. 5000 évvel ezelőtt, akik jegesmedve és rénszarvas vadászatból éltek. 1721-ben egy dán pap utazott a szigetre. Neki köszönhetően sok grönlandi vált kereszténnyé, továbbá megindult az áruforgalom Dánia és Grönland között.

100 évvel ezelőtt a halászat volt a legjelentősebb, de ma már sokan remélik hogy a turizmus vagy az olaj és gáz kitermelés erősíthet a gazdaságukon, ezáltal valóra váltva a régóta várt függetlenséget.

1973 és 1985 között részese volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. 01. 01.-én kilépett.

Feröer-szigetek:

Területe: 1.399 km2,  Népessége: 50.000 fő,  Nyelv: feröeri & dán

Egy középkor óta lakott vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti óceán északi részén. 18 tagja van. A klímája meglehetősen enyhe, annak ellenére hogy a messzi északon található. Elég sokat esik, de éppen ezért annyira zöld. 🙂

Az első emberek Írországból érkeztek a Feröer-szigetekre.

A gazdaságuk alapja a 19. század óta a halászat és a halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.

Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.

 

Grönland és a Feröer-szigetek is delegál 2-2 képviselőt a 179 tagú dán parlamentbe.

Emlékeztetőül, ANDERSEN a Facebookon is! 😉

Bemutatkozik a főváros

Összesen háromszor jártam eddig Koppenhágában. Sajnos minden alkalommal eddig egy-egy napra mentem, így egy kicsit mindig “lótásfutás” sikeredett belőle, de ettől eltekintve megéri!

Én csak ajánlani tudom, akinek módomban áll meg is mutatom (szüleim, testvérem, barátok -persze csak azoknak, akik nem félnek a hidegtől 🙂 -)

Sokat gondolkoztam rajta hogyan tudnám mindazt amit ott láttam papírra vetni… és végül egy videósorozat mellett döntöttem!

Legelsőnek a különc Christiania város részbe kalauzollak el titeket, amit az 1969-es woodstocki fesztivál ihletett. A béke és a zene jelszavain túl, amit még érdemes tudni: a kannabisz engedett, viszont a kemény drogok és a fegyverek tiltottak.

Másodjára a vidámparkot, ami 1843-ban nyitotta meg kapuit, kortól független és amit itt Tivolinak hívnak:

https://www.youtube.com/watch?v=7xLsJ9OiAh0

Harmadjára következzék egy rövid bemutató az eddigi fotóimból, a hűvös elegancia városáról, Koppenhágáról (Christiania, A tőzsde épülete, Christiansborg palota (a dán parlamentnek ad helyet), Az új Operaház (a világ egyik legmodernebb operaháza), Amelienborg palota (a dán királyi család téli rezidenciája), Új-kikötő (a tipikus dán színes házak lelőhelye), A kis hableány szobra (H.C.Andersen meséjéből), A királynő hajója (nyaranta ezzel közlekedik országon belül), Tivoli, Városháza, Főpályaudvar)

https://www.youtube.com/watch?v=2L-7-G1oKvg

Dánia két hídját semmi esetre sem szabad kifelejtsem, paramétereik önmagukért beszélnek:

És végül, de nem utolsó sorban egy cseppnyi sziget, ami Svédország alatt fekszik ugyan, de még Dánia részét képezi, Bornholm szigete:

Legközelebb Grönlandot és a Feröer szigeteket célozzuk meg! De addig is ne feledjétek Andersen a Facebookon is aktívan tevékenykedik.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!